Névadónk - Móra Ferenc Felnőttoktatási Középiskola

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Az iskola

Móra Ferenc

1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán szegény sorsú szülők gyermekeként.

Első írásai a Félegyházi Hírlap hasábjain jelentek meg.

A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett.

1902-ben Szegedre költözött, a Szegedi Napló munkatársa lett. Itt ismerte meg Tömörkény Istvánt, a szegedi népélet nagyszerű ábrázolóját.

Első jelentősebb munkája Az aranyszőrű bárány című verses meséje.

1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője lett.

1917-től a Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója. Régészeti tevékenységére, kutatásaira felfigyelt az európai régészet, s a szegedi egyetem díszdoktorává avatta.

Szépírói és publicisztikai tevékenysége egyre jelentősebbé válik. Cikkei, elbeszélései, tárcái, versei, ifjúsági művei jelennek meg, amelyek az anekdotikus és lírai hagyomány folytatójának mutatják. Népiessége reális és hiteles, stílusa az élőbeszéd különböző rétegeiből formálódik tisztává és kifejezővé.

A Szegedi Napló megszűnte után a Világban majd a Magyar Hírlapban jelennek meg írásai.

Móra magát szolgálómesternek tekintette: a nemzet szolgálómesterének:

"Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek."

Legismertebb művei:

  • Rab ember fiai

  • Kincskereső kisködmön

  • Ének a búzamezőkről

  • Aranykoporsó

  • Hannibál feltámasztása


Élete 1934. február 8-án ért véget.
Az egyetem füvészkertjének üvegházában kivirágoztattak egy Forsythia ágat Móra Ferenc ravatalára.


 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz