Főmenü:
Móra Ferenc
1879. július 19-
Első írásai a Félegyházi Hírlap hasábjain jelentek meg.
A budapesti egyetemen földrajz-
1902-
Első jelentősebb munkája Az aranyszőrű bárány című verses meséje.
1913-
1917-
Szépírói és publicisztikai tevékenysége egyre jelentősebbé válik. Cikkei, elbeszélései, tárcái, versei, ifjúsági művei jelennek meg, amelyek az anekdotikus és lírai hagyomány folytatójának mutatják. Népiessége reális és hiteles, stílusa az élőbeszéd különböző rétegeiből formálódik tisztává és kifejezővé.
A Szegedi Napló megszűnte után a Világban majd a Magyar Hírlapban jelennek meg írásai.
Móra magát szolgálómesternek tekintette: a nemzet szolgálómesterének:
"Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek."
Legismertebb művei:
Rab ember fiai
Kincskereső kisködmön
Ének a búzamezőkről
Aranykoporsó
Hannibál feltámasztása
Élete 1934. február 8-
Az egyetem füvészkertjének üvegházában kivirágoztattak egy Forsythia ágat Móra Ferenc ravatalára.